Tel : +36 30 539 8669 | Email : mrtothroland@hotmail.com
Tóth Roland Ev. Nyilvántartási szám: 56635966, Adószám:57966470-1-41
Melyik a Legjobb Fűtési rendszer?
Ha házépítés vagy felújítás előtt állunk, érdemes átgondolni, hogy vajon a legjobb fűtési rendszert választottuk-e. A ’legjobb’ egyértelműen relatív fogalom, ugyanis az számít a legjobbnak, ami számunkra a legmegfelelőbb.
Figyelembe kell vennünk az épület jellemzőit, tájolását, méretét, belmagasságát, valamint hőszigeteltségét. Majd ehhez jönnek egyéni igényeink, hogy mit várunk el az adott rendszertől, cél-e hogy hosszútávon gazdaságos legyen az üzemeltetése, vagy fontosabb szempont hogy a kezdeti beruházási költség a lehető legalacsonyabb legyen. Ha korlátozott ismereteink vannak a különböző hőtermelő és hőleadó rendszerekről, érdemes szakember segítségét kérni. Különösen azért, mivel tudjuk, hogy ma a lakásfenntartási költségek mintegy felét a fűtési díjak teszik ki!
A legnépszerűbb hőleadó rendszerek
A legelterjedtebb hőleadó rendszer a radiátor. Telepítése viszonylag egyszerű, kisebb beruházást igénylő művelet, viszont be kell kalkulálnunk hogy lehetnek enyhe hőingadozások lakásunkban.
Ezzel szemben a felületi hőleadók (padló-, fal- és mennyezetfűtés) jóval komfortosabb hőmérsékletet tudnak biztosítani. Kivitelezésük alaposabb tervezést igényel, precíz technológiát kell követni a telepítésnél, nagy mennyiségű csövet kell letekerni, a cső anyagdíja is és a kivitelezés munkadíja is jóval drágább lesz. Azonban ezért egy jóval nagyobb hőátadási felületet nyerünk, valamint sokkal gazdaságosabb fenntartási költséget, mert a legmodernebb hőtermelők (kazánok, hőszivattyúk) kifejezetten alacsony fűtővíz előállításánál működnek jó hatásfokkal, ezáltal gazdaságosabban.
A padlófűtést előszeretettel ajánljuk nagy belterületű családi házaknál, elsősorban hidegburkolatú helyiségekben, hőszigetelt padló alá. Laminált padló és padlószőnyeg alá is tehető, bár kisebb hatásfokkal adja le a hőt. Viszont fa parketta vagy hajópadló alá semmi esetre se tegyünk padlófűtést, mivel kiszárítja a fát.
A falfűtés egyre elterjedtebb alternatíva manapság, itt arra kell figyelni, hogy a felületfűtések köreinek végződései hidraulikailag kiegyenlíthetőek legyenek, valamint hogy ezeket a köröket termosztátokról lehessen vezérelni. Ezáltal ugyanis az összes helyiség szabályozhatóvá válik.
Nagy épületek, csarnokok, nagyobb légterű családi házak esetében költséghatékony megoldás, ha a fűtő és hűtő felületeket a padló helyett a mennyezetbe szereljük, ekkor már mennyezetfűtésről beszélünk.
A legnépszerűbb hőtermelő rendszerek
Egy új családi háznál a legjobb hőtermelők lehetnek: kondenzációs gázkazán, levegő-vizes /víz-vizes /talajkollektoros /talajszondás hőszivattyú és akár faelgázosító vagy akár vegyes tüzelésű kazán is. Szakmai körökben is óriási vita, hogy ár-érték arányban melyik a leggazdaságosabb, amit az okoz, hogy a jobb hatásfokúak általában magasabb bekerülésű költségűek, ill. karbantartásigényük is magasabb.
Talán a legelterjedtebb hőtermelő a kondenzációs gázkazán, amely új telepítés esetén min. 86%-os hatásfokkal rendelkezik. A fűtésből visszaérkező kihűlt víz segítségével kinyeri az égéstermék hőtartalmának jó részét, így alacsonyabb hőmérsékletű égésterméket engedünk ki a “kéményen” keresztül a szabadba. Annál jobb hatásfokkal üzemel, minél alacsonyabb hőmérsékletet kell előállítania, ezért a felületfűtésekhez (padló-, fal-, mennyezetfűtés) ideális.
A vegyes tüzelésű kazán jó választás lehet olyan vidéki helyszínen, ahol saját vagy olcsó fával tüzelhetünk.
Újabban egyre többen érdeklődnek villanykazán, elektromos kazán iránt. Ez egy működőképes alternatíva lehet, mert nincs a gáznál megszokott kiszámíthatatlan és bonyolult engedélyezési folyamat. Kéményt sem kell ehhez építeni. Ráadásul radiátoros fűtési hőleadókhoz is kiválóan megfelel. Azonban hátránya, hogy jelenleg az áram a legmagasabb árú energiahordozó és emiatt hosszabb távon az egyik legköltségesebb fűtési rendszer lehet. Ezért a leendő felhasználók napelemmel társítva tervezik üzemeltetni a fűtési rendszert, hogy azzal kompenzálják a pénzügyi egyensúlyt. Sajnos a napelem további anyagi ráfordítást eredményez, ami általában 8-10 év múlva fordul nettó “termőre”. A fentiek figyelembevételével kisebb méretű házakba, nyaralókba napelem nélkül is érdemes lehet vele számolni.
Összegezve tehát a következőket javasoljuk:
Induljunk ki egy modern kondenzációs gázkazánból.
A legalacsonyabb beruházási költséggel feltehetünk radiátorokat.
Ha komfortosabb fűtési rendszert szeretnénk kicsivel több pénzért, akkor tervezzünk padlófűtést.
Ha kevés a padló alapterülete, ezt fal -és mennyezetfűtéssel kiegészíthetjük, bár jó hőszigetelés esetén ezek valószínűleg szükségtelenek lesznek.
Amennyiben nagyobb családi házunk van, és kevésbé számít a beruházási költség, gondolkodhatunk hőszivattyús rendszerekben. Bár az üzemeltetési költsége alacsony, egy-egy meghibásodás javítása sokba kerül.
Ha megfelelő tájolású a háztetőnk, gondolkodhatunk teljesen elektromos fűtésben, de mindenképpen napelemekkel egészítsük ki. Az elektromos fűtés beruházási költsége alacsony, viszont napelem nélkül az üzemeltetése gazdaságtalan.
Amennyiben kertünkben elegendő fa áll rendelkezésünkre, a fűtési rendszert kiegészíthetjük kandallóval, vagy rendszerbe kötött vegyes tüzelésű kazánnal. Ezek egyértelműen csökkentik fűtési költségünket.